Az ablakbeépítés minősége legalább annyira számít, mint maga a nyílászáró. A pontos felmérés, a stabil rögzítés, a tömítés, a párkány kialakítása és a végső ellenőrzés együtt befolyásolja, hogyan működik majd az ablak a mindennapokban.
1. Az ablakbeépítés már a felmérésnél elkezdődik
Sokan úgy gondolják, hogy az ablakcsere a régi szerkezet kibontásával kezdődik. Valójában az első fontos lépés a helyszíni felmérés. Ekkor derül ki, pontosan milyen méretű nyílászáróra van szükség, milyen állapotban van a falnyílás, és milyen körülmények között lehet elvégezni a beépítést.
Régebbi házaknál a káva egyenetlen lehet, a vakolat pedig sérült vagy málló. Ilyenkor már előre számolni kell azzal, hogy a bontás után javításra is szükség lehet. Emellett a párkányok, a redőnyök és más kiegészítők helyét is érdemes még a megrendelés előtt átgondolni.
A felmérésnél az is számít, hogy az új ablak hová kerül a fal vastagságán belül. Ezt a falazat és a külső hőszigetelés kialakításához érdemes igazítani, mert az ablak helye a hőszigetelés szempontjából is számít. Új építésnél ez előre megtervezhető, ablakcsere esetén viszont a meglévő szerkezet adottságaihoz is alkalmazkodni kell.
2. Stabil rögzítés nélkül nincs jó beépítés
Az új ablakot nem a purhab tartja a helyén. A tokot megfelelő rögzítőelemekkel kell a falazathoz erősíteni, hogy az ablak saját tömegéből és használatából adódó terhelését a fal biztonságosan fel tudja venni.
A rögzítés módja épületenként eltérhet. Függhet a falazat típusától, az ablak méretétől és tömegétől, valamint az alkalmazott rendszertől is. Ezért a rögzítési pontok helyét és távolságát sem érdemes minden ablaknál azonos szabály alapján meghatározni.
Ha a tok nincs stabilan rögzítve, később a nyitás és zárás is problémássá válhat. Ezért a pontos beállítás előtt olyan rögzítésre van szükség, amely stabilan tartja a szerkezetet.
3. A fal és a tok közötti rés kialakítása is számít
A rögzítés után az ablak és a fal közötti rést ki kell tölteni és tömíteni. A purhab jó hő- és hangszigetelő réteget képezhet, de nem helyettesíti a belső és külső tömítést.
Az ablakbeépítés során arra is figyelni kell, hogy a rés belül jól zárjon, kívül pedig védve legyen az időjárástól és a csapóesőtől. Ha ez a rész hibásan készül el, huzat vagy nedvesedés alakulhat ki, és a hangszigetelés is romolhat.
Ezért nem elég azt ellenőrizni, hogy a tok stabilan áll-e a helyén. Az ablak és a fal találkozásának kialakítása ugyanúgy része a jó kivitelezésnek. A cél, hogy a szigetelőréteg védve maradjon, a csatlakozás pedig ne engedje át ellenőrizetlenül a levegőt vagy a csapadékot.
4. A párkány is az ablakbeépítés része
A külső párkány egyik legfontosabb feladata, hogy elvezesse az esővizet az ablaktól és a homlokzattól. Emiatt a kialakítását is érdemes már előre megtervezni.
Ha a párkány rosszul illeszkedik, nem megfelelő a lejtése, vagy hibás a csatlakozása, a víz az ablak környezetébe kerülhet. Az alsó rész kialakítását ezért ugyanúgy érdemes a beépítés részeként kezelni, mint a rögzítést vagy a tömítést.
A párkány helyét ráadásul a redőny, a szúnyogháló vagy más kiegészítő is befolyásolhatja. Ezeket ezért célszerű már a tervezéskor együtt kezelni.
5. Az ablakbeépítés végén jön az ellenőrzés
A munka nem ér véget azzal, hogy a tok a helyére került. Az átadás előtt ellenőrizni kell, hogy a szárny könnyen nyílik és záródik-e, a kilincs rendesen működik-e, illetve a szárny sehol se súrolja a tokot.
Szükség esetén ilyenkor végzik el a vasalat finom beállítását is. Ha a szárny nehezen mozog vagy egyenetlenül zár, az a mindennapi használat során hamar kellemetlenséget okozhat. Érdemes azt is ellenőrizni, hogy a párkányok és a kapcsolódó kiegészítők rendben a helyükre kerültek-e.
A jó ablakbeépítés több egymásra épülő munkafázisból áll. A pontos felmérés, a stabil rögzítés, a tömítés, a párkány és a végső ellenőrzés együtt adja a kész munkát.
Ha ablakcserét vagy új nyílászárók beépítését tervezi, az RS Ablak szakemberei a helyszíni felméréstől a kivitelezésig segítenek megtalálni az otthonához illő legjobb megoldást.